Románia összesen 31,5 milliárd eurót fordíthat kohéziós politikára a 2021-2027-es időszakban az Európai Bizottsággal között partnerségi megállapodása révén, régióinak gazdasági, szociális és területi kohéziójára, továbbá zöld és digitális áttérésére – ez áll az EB honlapján legutóbb megjelent tájékoztatásban. Ezek az európai alapok a versenyképes, innovatív és exportorientált román gazdaság fejlődését is támogatják. A Romániával kötött partnerségi megállapodás az európai szinten elfogadott 18-ik ilyen megállapodás.
A Központ Fejlesztési Régió szintjén ennek, a kohéziós politika megvalósítása szempontjából meghatározó, a jelenlegi európai támogatási időszakra szóló dokumentumnak az elfogadása egyben azt is jelenti, hogy közeleg az 2021-2027-es időszakra szóló, új Központi Regionális Operatív Program (POR Centru) lanszírozásának időpontja, amely több mint 1,15 milliárd eurós, kizárólag európai forrásból származó pénzügyi támogatást biztosít, ehhez pedig hozzáadódik a nemzeti önrész, a teljes, vissza nem térítendő, a Központi Régió rendelkezésére álló összeg pedig több mint 1,38 milliárd euró értékű. Ezt az összeget kiegészítik a kedvezményezettek hozzájárulásai a projektek társfinanszírozásához, ami azt jelenti, hogy a 2014-2020 közötti időszakhoz képest csaknem kétszer annyi anyagi forrás támogatja Brassó, Fehér, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben megye alkotta régió fejlesztését.
„A következő időszakban az Európai Alapok Minisztériuma hivatalosan is aláírja az Európai Bizottság által jóváhagyott partnerségi megállapodást, és gyakorlatilag belépünk a 2021-2027-es finanszírozási időszakba. Sokat jelent ez számunkra, mert ebben az időszakban új szerepet töltünk be a fejlesztési források menedzsment hatóságaként. Jó hírt kapott tehát a Központi Régió, hiszen a 2021-2027-es Központi Regionális Operatív Programot memorandumban hagyta jóvá a kormány május végén, és hivatalosan is elküldte az Európai Bizottságnak, most pedig európai szakértők elemzik. A Központi Régióra vonatkozó jövőképünk, amelyet a 2021-2027-es Központi Regionális Operatív Programba is belefoglaltunk, az, hogy tisztább, a lakói és a turisták számára is vonzó régióvá váljon, tudáson és innováción alapuló versenyképes gazdasággal rendelkezzen, olyan hellyé. ahol gondoskodnak a környezetről és az erőforrások ésszerű és fenntartható felhasználásáról, hogy mindezek hozzájáruljanak a polgárok jólétéhez. Ez a gazdasági versenyképesség növelését szolgáló befektetéseket jelent, valamint az állami és magánszektor digitalizációs szintjének növelését, de a zöld áttérésbe való befektetéseket is kifejezetten az olyan ágazatokba, mint amilyen a zöld energia, a szén-dioxid-csökkentés, a környezeti infrastruktúra, a biodiverzitás megőrzése, a zöldterületek kialakítása, a gazdálkodási kockázatok és a fenntarthatóság, illetve a városi mobilitásra vonatkozó intézkedések. Ezek kiegészítik azokat a forrásokat, amelyeket továbbra is a helyi infrastruktúra fejlesztésére, az európai hálózatokkal való regionális összekapcsolás növelésére, az oktatás, az egészségügy és a szegényebb közösségek fejlesztésére fordítunk” – nyilatkozta Simion Crețu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság honlapja szerint a Biztosok Kollégiumának tagjai a következőket nyilatkozták:
- A kohézióért és reformért felelős biztos, Elisa Ferreira: „A kohéziós politika keretében megvalósuló beruházások a romániai polgárok számára kiemelten fontos területeket érintenek. A megvalósuló programok hatékony tervezése és végrehajtása elősegíti az innováció és a digitalizáció fejlesztését, a minőségi egészségügyi és szociális szolgáltatások megvalósítását, valamint az oktatási és képzési lehetőségek, valamint a biztonságos és tiszta közlekedés biztosítását, és ez általánosságban hozzájárul a versenyképesebb gazdaság létrehozásához. A kohéziós politika finanszírozása javítani fogja az életminőséget Romániában, és biztosítják azt, hogy senki ne maradjon le.”
- A foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztos, Nicolas Schmit: „Üdvözlöm a Romániával megkötött partnerségi megállapodást, amely rávilágít arra az erős elkötelezettségre, hogy az Európai Szociális Alap Pluszt felhasználják a szociális jogok európai pillérének gyakorlatba ültetésére. Az ifjúsági garanciával összhangban, az ESZA+ segíti a fiatalokat a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. Külön örömmel vettem tudomásul, hogy az európai gyermekgarancia végrehajtásával Románia is intenzívebbé teszi a gyermekszegénység elleni küzdelmet.”
- A környezetért, óceánokért és halászatért felelős biztos, Virginijus Sinkevičius: „Az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap olyan innovatív projekteket támogat, amelyek hozzájárulnak a vízi erőforrások fenntartható kezeléséhez. A partnerségi megállapodás lehetővé teszi Románia számára, hogy innovatív, fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású halászati, akvakultúra- és feldolgozási ágazatokat alakítson ki, miközben erősíti a partmenti közösségek gazdasági és társadalmi életképességét. A megállapodás emellett támogatja majd azon ágazatok ellenállóképességét is, amelyek olyan rendkívüli eseményekkel néznek szembe, amelyek súlyos piaci zavarokhoz vezethetnek.”
Kontextus
A Romániával megkötött partnerségi megállapodás a kohéziós politika támogatására vonatkozik (Európai Regionális Fejlesztési Alap, ESZA+ és Kohéziós Alap), a továbbá a Méltányos Átállást Támogató Alapra, valamint az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra. A partnerségi megállapodás előkészíti a terepet a vonatkozó beruházások megvalósítására, és 8 regionális és 9 országos program megvalósítására vonatkoznak.
A kohéziós politika keretében és az Európai Bizottsággal együttműködve minden tagállam elkészítette a saját partnerségi megállapodását, illetve a kohéziós politikai alapokból, illetve az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapból származó beruházások tervezésére vonatkozó stratégiai dokumentumot a többéves pénzügyi keretre. Ez a dokumentum az uniós prioritásokra összpontosít, meghatározza a tagállam által kidolgozott stratégiát és beruházási prioritásokat, és bemutatja a helyszínen végrehajtandó nemzeti és regionális programok listáját, beleértve az egyes programokra vonatkozó indikatív éves pénzügyi allokációt.
Románia és az Európai Unió partnerségi megállapodásának főbb témái:
- A gazdasági versenyképesség és a digitalizáció szintjének növelése
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) 4,33 milliárd eurót Románia innovatív és okos gazdasági átalakulásának támogatására fordítanak. Az alapok elősegítik a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését, továbbá támogatják a kutatást és az innovációt, kiemelten a vállalkozások és az egyetemek közötti együttműködések révén. Az innovatív vállalkozások és a hagyományos KKV-ékon belüli innovatív tevékenységek szintén támogatásban részesülnek. Emellett az EU befektet a vállalkozások digitalizálásába és az innovatív digitális közszolgáltatások fejlesztésébe, de a lakosság, kiemelten a diákok és a tanárok digitális készségeinek fejlesztésébe is.
- A zöld gazdaság ösztönzése
Az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból 6,75 milliárd eurót fordítanak a zöld átállásra, kiemelten olyan ágazatokban, mint a zöldenergia, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a környezeti infrastruktúra, a biodiverzitás megőrzése, a zöldövezetek kialakítása, a kockázatkezelés és a fenntartható városi mobilitásra vonatkozó intézkedések. Ebből 2,3 milliárd eurót a lakó- és középületek energiateljesítményének javítására, valamint a megújuló energiaforrások és az okos energiarendszerek fejlesztésére fordítanak. Ez csökkenti az energiafogyasztást és a szén-dioxid-kibocsátást, és támogatja az energiaszektor dekarbonizációját. További 2,34 milliárd euróval támogatják a víz- és szennyvízágazatot, valamint a körforgásos gazdaság fejlesztését, különös tekintettel a hulladékra, az újbóli felhasználásra és újrahasznosításra. Végül a Méltányos Átállást Támogat Alapból 2,14 milliárd eurót fordítanak a klímasemleges gazdaságra való zöld átállás társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére. Ezt az alapot a szén és a lignit fokozatos felszámolása által leginkább érintett romániai régiókba osztják le, és az energiaintenzív iparágak átalakítására összpontosítják.
- Az egészségügyi rendszer korszerűsítése
A polgárok egészséghez való hozzáférésének biztosítására, valamint az egészségügyi szektor minőségének, hatékonyságának és ellenálló képességének javítására 2,3 milliárd euró értékben valósulnak meg beruházások. Az alapok a marginalizált csoportokat is megcélozzák, segítik az egyenlőtlenségek csökkentését.
- Fenntartható szállítás
A Kohéziós Alapból és Európai Regionális Fejlesztési Alapból 7,2 milliárd eurót fordítanak multimodális és fenntarthatóbb közlekedési eszközök fejlesztésére. Kiemelt figyelmet fordítanak a vonatokra és a vasutakra, de a fenntartható városi tömegközlekedés kiterjesztésére is. A transzeurópai közlekedési hálózatokba (TEN-T) irányuló beruházások javítják a kapcsolatokat a Kárpátokon túli, félreesőbb régiókkal, és megkönnyítik az ipari központokhoz való hozzáférést, és ezzel hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és a munkaerő mobilitásához.
- Foglalkoztatás, képességek és szegénység elleni küzdelem
Az Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+) 7,3 milliárd eurót különítenek el a munkaerőpiachoz való hozzáférés javítására, különös tekintettel a fiatalok munkanélküliségi rátájának csökkentésére, a minőségi és befogadó oktatásra, az új készségek fejlesztésére és képzésére. Az ESZA+ hozzájárul Románia állami foglalkoztatási szolgálatának korszerűsítéséhez, és elősegíti a társadalmi felzárkóztatást, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést és hatékonyságot. Emellett 3,5 milliárd eurót különítenek el szociális vállalkozásfejlesztésre, valamint a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítésének támogatására. Az alap javítani fogja a kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférést, csökkenti a korai iskolaelhagyás arányát. A szakképzés és a felsőoktatás munkaerőpiaci relevanciája is javul. 3,3 milliárd eurót különítenek el a gyermekszegénység és az anyagi nélkülözés elleni küzdelemre. Az alapok javítják a szociális szolgáltatások minőségét és az ezekhez való hozzáférést, valamint integrált szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatásokat fejlesztenek ki 2000 vidéki közösségben.
- Fenntartható halászat
Az Európai Tengerészeti, Halászati és Akvakultúra-alap (FEAMPA) 162,5 millió eurót fektet be a fenntartható halászatba és akvakultúrába, a Fekete-tenger vízi biológiai erőforrásainak megőrzésébe és a halászati tevékenységek ellenőrzésének végrehajtásába. Az alap a fenntartható akvakultúra- és feldolgozási ágazatot is támogatja, diverzifikálja a helyi halászati és akvakultúra-közösségeket, és hozzájárul a Fekete-tenger halászati infrastruktúrája régóta várt korszerűsítéséhez.
Versiunea în limba română: Țara noastră va beneficia de peste 31,5 miliarde euro pentru dezvoltare în perioada 2021-2027