Minden év május 9-én Romániában megünneplik Európa napját, de egyben a második világháború végezetével eljött békét is. Május 9-ének jelentése túlmutat egy egyszerű, naptárban megjelölt napon, történelmi jelentősége meghatározza jövőnket. Románia polgárai vagyunk, Európa szabad polgárai, ezért évente, május 9-én ünnepeljük közös erőfeszítésünket, a múltbéli áldozathozatalt, mindannyiunk munkáját és azokat az eredményeket, amelyeket az évek során értünk el. Az Európa-napon, különösen jelen helyzetünkben, európai szolidaritásunkon kell elgondolkodnunk.
A 27 tagállamot és csaknem 450 millió európai polgárt tömörítő Unióban az Európa-nap Robert Schuman francia külügyminiszter történelmi nyilatkozatát fémjelzi, aki 73 évvel ezelőtt (1950. május 9-én) javasolta a Franciaország és Németország közötti első konkrét gazdasági együttműködési tervet, hogy a két állam közötti rivalizálás megszűnhessen, kontinensünkön pedig ne jelenjenek meg újabb pusztító végveszélyek, világméretű konfliktusok.
„Az Európai Unió több szempontból jelentette és jelképezi továbbra is számunkra a legjobb esélyt és lehetőséget a fejlődésre, jelenti a támogatást és fejlődési irányt az állampolgárok jogai és életszínvonala terén, illetve szolidaritást a válságos időszakokban, mint amilyen a világjárvány vagy az ukrajnai háború.
Mint bármilyen nagycsaládban, nehéz egyhangúságot vagy konszenzust elérni, ezért az Európai Unió sem egy tökéletes struktúra. Számunkra – Románia, a Központi Régió, illetve Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros és Szeben megye számára – azonban hiteles és komoly partner, amely sokszor látta a dolgok jó oldalát ott, ahol mi csalódtunk. Az okosan lehívott és befektetett európai alapok leegyszerűsítették a helyi és regionális önkormányzatok életét, ugyanakkor szabályokat és feltételeket is szabtak. A decentralizációnak ebben az első szakaszában, a Központi Régió Programja révén, amelyet menedzsment hatóságként koordinálunk, valóra vált ez az elképzelés és a remény, mindamellett is, hogy a döntés bölcsessége még mindig kétséges. Ez alatt a 16 év alatt sokat fejlődtünk, de még tanulunk kell azt, hogy hosszú távú, az ország fejlődését felgyorsító pályázatokat dolgozzunk ki.
Románia ebben az európai családban többet kapott, mint amennyivel hozzájárult, mivel a fejlettebb országok tudják azt, hogy a társadalmi béke és a fenntartható gazdasági növekedés kontinensünkön csupán a fejlődési szintkülönbségek felszámolását követően építhető ki” – hangsúlyozta Simion Crețu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója.
- Nem csupán egyetlen napot, hanem egy teljes hónapot szentel a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség az európai témákon alapuló tevékenységeknek!
A Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség Európa-napi tevékenységeinek számos rendezvényt szentel egész májusban a régió különböző helyszínein.
– Május 6-án találkozót szerveztünk a Romániai társadalom európai társadalom oktatási projektben résztvevő diákoknak, fiataloknak, valamint a C’Arte Alba-Transilvana Könyvvásár résztvevői számára.
- Május 8-1. között, a Felsőoktatás, Kutatás, Fejlesztés és Innováció Finanszírozásáért Felelős Végrehajtó Hivatal (UEFISCDI) által támogatott GROW projekt konferencia- és vitasorozatán a polgárokkal arról beszélgetünk Brassóban, Nagyszebenben, Maroscsügeden és Gyulafehérváron, hogy mit feltételez helyi és regionális szinten a közpénzből való befektetések hatásának megismertetése
- Május 9-i a napunkat az 1918. december 1-je Egyetem hallgatóival kezdjük közgazdasági témájú tudományos előadássorozaton, majd a gyulafehérvári Lucian Blaga Könyvtárban európai témákról beszélgetünk 4 gyulafehérvári középiskolai osztály fiataljaival, ezt követően segítséget nyújtunk a gyulafehérvári Oktatási Kiválósági Központnak abban, hogy előkészítse az európai témában íródó legjobb esszék versenyét, amelynek záróeseménye május 27-én lesz.
- Május 10-én, a nagyszebeni Európa egy tányéron rendezvény keretében az Európai Unió nyolc országának egységét mutattuk be a sokféleségükben. A város szakácsképző szakiskolájának diákjai tíz országból érkező vendégsereg számára készítenek ételkülönlegességeket, ezzel is hangsúlyozva az európai összefogást és testvériséget.
- Május 11-én, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség a zöld mobilitásnak szentelt nemzetközi rendezvényt szervez, amelyet szintén Nagyszebenben tartanak meg, hiszen itt mindenhol láthatunk zöld buszokat, elektromos robogókat, modern kerékpárutakat, felújított zöldövezeteket, illetve hőszigetelt és korszerűsített középületeket, de európai forrásokból támogatott, napenergiával táplált elektromos töltőállomással ellátott padokat is.
- Május 11-én és 12-én csatlakozunk a Energynomics online felület kampányának első konferenciájához Az energiahatékonyság az energetikai átállásban témájában a brassói Ambient szállodában
- Május 15-17. között részt veszünk a lengyelországi Nemzetközi Gazdasági Fórumon, amelynek célja a kelet-európai régiók együttműködés, infrastruktúra-korszerűsítés és vállalkozástámogatás révén való megerősítése.
- Gyulafehérváron, május 16-17-én, a különböző európai programokat koordináló kollégáinkkal együtt látjuk vendégül az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága (REGI) küldöttségét, amely meglátogatja a megyeszékhely és Fehér közösségeinek fejlesztésére szánt európai projekthelyszíneket.
- 2023 májusa folyamán együttműködünk a Központi Régió európai humántőke-programjainak regionális közreműködő szervezetével (OIR-PECU), amely találkozókat szervez az állami és vállalkozói szektor jelenlegi és potenciális kedvezményezettjeivel az oktatási és foglalkoztatási, illetve a felzárkóztatás és a társadalmi méltányosság európai programjai révén történő finanszírozásokról.
- Ebben a hónapban megszervezzük az Európa futamát is a Központi Régió megyéinek több középiskolájában, és megszervezzük a Zöld hetet a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársainak
- május 30-án Marosvásárhelyen a Business Saga és az Európai Alapok Akadémiája által szervezett tevékenység keretében az Európai Igazságos Átmenet Alapról lesz szó.
A Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség közel 25 éve támogatja Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros és Szeben megye közösségeinek európai fejlődését, évről évre a polgároknak és jogaiknak szentelve május 9-ét. Az ügynökség nap mint nap tájékoztatást nyújt és több száz projekt megvalósítását koordinálja a régió polgárai életminőségének javítása érdekében.
A Központi Régió hat megyéjében az elmúlt 15 évben több mint 17.500 fejlesztés valósult meg összesen 14,13 milliárd euró értékben, amelyet a helyi és regionális infrastrukturális munkálatokra, a polgárok szociális támogatására, ugyanakkor a gazdaság fejlesztésére és a versenyképességre fordítottak. Ezek az állami beruházások sok magántőkebefektetést is vonzottak, így a Központi Régió Románia egyik legfejlettebb régiója lett, ahol az egy lakosra jutó bruttó hazai termék (PIB) ötszöröse a két évtizeddel ezelőttinek, vagyis közel 23 000 euró a standard vásárlóerő-paritás, ami az Európai Unió átlagának 71%-át jelenti!
A Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség megalakulása óta a területfejlesztés alapelvei támogatásának szenteli tevékenységét: a régióközi és régión belüli egyenlőtlenségek csökkentésének, a belföldi és külföldi együttműködésnek a régió harmonikus és fenntartható fejlődése érdekében. Az ügynökség konkrétan több mint 3700, közel 3,5 milliárd euró összértékű pályázat regionális lebonyolítását koordinálta, ezek révén pedig több mint 2,3 milliárd eurót vonzott a régióba a köz- és magánszféra kedvezményezettjei számára. Ezek a vissza nem térítendő támogatások – az Európai Unió költségvetéséből, kormányzati költségvetésből és egyéb forrásokból – hozzájárultak a Központi Régió fejlesztéséhez.
Az európai források lehívásának két évtizede során szerzett tapasztalatok a területfejlesztési források lebonyolítási rendszerének decentralizációjához vezettek. A Románia és az Európai Bizottság között létrejött új partnerségi megállapodás alapján a 8 romániai regionális fejlesztési ügynökség közvetlenül kezeli a 2021-2027 közötti időszakra előirányozott, több mint 9,5 milliárd eurót jelentő költségvetést.
A Központi Régió esetében ez összesen mintegy 1,4 milliárd eurót jelent a KÖZPONTI RÉGIÓ 2021-2027-ES PROGRAMJA révén elkülönített támogatásokra. Április végén a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség elindította a www.regiocentru.ro honlapot, amelyen a programról a legfrissebb információkat találhatók, a pályázati útmutatók, valamint a pályázati felhívások meghirdetésének ütemterve.
- Hogyan befolyásolta Európa Románia fejlődését az EU-csatlakozás után
Az EU-csatlakozás történelmi pillanatot jelentett Románia gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése szempontjából. Az EU-tagságából fakadó előnyökön, de az ezáltal felgyorsult problémákon, például a demográfiai megfogyatkozáson túl ott van a fejlesztésre kapott európai források jelentette pragmatikus kapcsolat és a fejlett országokkal szembeni lemaradások mérséklése is, szemben azokkal az összegekkel, amelyek Románia hozzájárulását képezik. Gazdasági szempontból Románia az európai finanszírozás nettó kedvezményezettje. Ehhez képest Románia sokkal kisebb összegekkel járult és járul hozzá az Európai Unió költségvetéséhez, mint amennyit kap. Csatlakozása óta több mint 80 milliárd euró európai támogatásban részesült, ami 53,5 milliárd euróval jelent többet, mint amennyit az uniós költségvetésbe befizetett. Európai pénzből korszerűsítettünk, a következő években pedig Románia további 80 milliárd eurót különít el az európai többéves költségvetésből és az Unió helyreállítási alapjaiból. Vannak olyan támogatási és hitelalapok, amelyeket a világjárvány utáni költségeink törlesztésére fordíthatunk majd.
- Az európai támogatások Romániában mindenütt jelen vannak, ezek pedig 2007-től mostanáig az ország fejlődésének szerves részét képezik!
Regionális szinten mindenütt láthatjuk magunk körül ezeknek a beruházásoknak a hatását! Legyen szó helyi vagy regionális közúti infrastruktúráról, az oktatási, egészségügyi és szociális infrastruktúra közvetlenül is érzékelhető korszerűsítési munkálatairól vagy a vészhelyzetekre való válaszadás javításáról, de akár a kisléptékű infrastruktúra bővítéséről, a vízellátó- és szennyvízhálózatról. Ma már hatékonyabbak vagyunk a hulladékgazdálkodásban, a turizmusfejlesztésben, a humánerőforrás-képzésben és a folyamatos szakmai továbbképzésben. Egyre versenyképesebbek a KKV-éink és mikrovállalkozásaink, új vállalkozástámogatási struktúrák jelentek meg. Sikerült új értelmet, jelentőséget adnunk a városfejlesztésnek, az ökomobilitásnak és a kihasználatlan közterületek revitalizálásának. Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy mit is jelent az új európai Bauhaus (NEB)! A helyi önkormányzatok, de az európai partnerek is alkalmas félnek tartanak bennünket nemcsak a vissza nem térítendő források kezelésében, hanem a térség gazdaságfejlesztésében és az üzleti szféra támogatásában is.
Az elmúlt 16 évben, amióta az Európai Unió tagállama, Románia nemcsak a gazdaságfejlesztést célzó európai alapokból részesült, hanem a hatékonysági feltételek és a polgárok közötti információáramlás támogatásán alapuló eljárások beszerzéséből is, lakhelytől és végzettségtől függetlenül. Sok romániai polgár számára ez a státusz a hazai életszínvonal javítását vagy a tagállamok felé való nyitását jelentett. Az ország fejlődési folyamata jól látható, és nagyon nehezen elérhető lett volna növekedése az Európai Bizottság reformjai és a tagállamok erőfeszítései nélkül.
„Mindazon hiányosságok és lehetőségek ellenére, amelyeket a csatlakozás óta eltelt 16 év alatt nem használtunk ki kellőképpen, van okunk a bizakodásra is, ha az ország gazdaságát nézzük. A következő pénzügyi évben Románia mintegy 80 milliárd euróval rendelkezik majd, ez az összeg az eddig rendelkezésünkre álló források közel kétszeresét jelenti. Az uniós forráslehívás minden pénzügyi évben nehezen indul, a kezdetekben kisebb összegekkel, amíg a pályázatok elkészülnek, de idővel fellendülnek. Az elkövetkező évek európai forrásainak nagymértékű növelésével és egy pragmatikus fejlesztési politikával meg tudjuk oldani az előttünk álló strukturális problémákat” – tette hozzá Simion Crețu a 2023-as Európa-nap kapcsán.